2020 márciusa előtt néhány, jellemzően nagyobb cégnél dolgozók kiváltsága volt, egy hónap múlva pedig mindenki számára kötelező feladat. A home office jött, látott, de vajon győzött-e? Blogcikkünkben röviden áttekintjük e régi-új munkavégzési mód lehetséges jövőjét.
Home office most és mindörökké
A járvány kitörése után – különösen az amerikai technológiai vállalatok körében – elterjedt a nézet: a home office nem lesz rövid életű. Sőt, a világhíres szilícium-völgyi cégek vezetői szinte egymást megelőzve siettek bejelenteni, hogy munkatársaik valóra válthatják azt a régi álmukat, amely szerint már soha nem kell a munkahelyre bejárniuk. A Facebook, a Twitter például ezt kommunikálta. Az első tapasztalatok egyértelműen pozitívak voltak: sok felmérés szerint a dolgozók örültek a lehetőségnek, és az amerikai mércével bizony sok időt felemésztő közösségi közlekedés elhagyását mindenképp pozitív fejleménynek ítélték. Sőt, mint az az Upwork nevű, távmunkára szakosodott cég 2020-as jelentéséből kiderült, a megkérdezettek többsége egyetértett a home office hasznosságával és a járvány elmúltával annak várható megerősödésével. Ugyan látszódott pár probléma, például a technikai hibák az internetkapcsolatban vagy az informatikai eszközök használatában, de a kényelmesebb lét felülírta ezeket, és előbb-utóbb az előbb említett gondokat is orvosolták. A múlt évben egy amerikai kutatás kimutatta azt is, hogy az általános egészségügyi állapotban kulcsszerepet játszó alvás terén is nyereséget hozott a távmunka. Az amerikai munkavállalók ugyanis átlagosan egy órával többet aludtak, mint előtte, a munkahelyre bejárós korszakban.
A hozsannát éneklő kórus hangjai közé azonban az ellenzőké is belevegyült. A hatalmas szárnyalást felmutató Netflix vezérigazgatója, Reed Hastings már 2020 szeptemberében teljes kudarcnak tartotta a home office-t. Szerinte a Netflix egyedi cégkultúrája, a személyes találkozásokra, vitákra, megbeszélésekre és gyors, őszinte visszajelzésekre épített, sok innovációt hozó működési módba nem fér bele, hogy mindenki a saját otthonában dolgozzon. Idén pedig David Salamon, a híres Goldman Sach Group vezére nyilatkozta, hogy a távmunka nem az új normalitást, hanem aberrációt jelent.
A legtöbb cég valahol a „mindig” és a „soha” közé prognosztizálta a home office pandémia lecsengése utáni gyakorlatát. Sok függ majd attól, hogy mennyire lesz igény a vezetőség és a munkavállalók részéről a fizikai találkozásra, illetve a járványhelyzet hogyan alakul nyárra-őszre.
A home office pénzkímélő a cégek számára
Már az első kényszerű dolgozói hazaküldések után megindultak a hírek arról, hogy sok vállalat a bérleti szerződését felül akarja vizsgálni. A távmunka egyik haszna ugyanis, hogy sokkal kevesebb négyzetméternyi irodát kell bérelni, még akkor is, ha lesznek „bejárósabb” napok. A másik büdzsémegtakarítási mód a fizetések megkurtítása. A San Franciscó-i startupok, nagyvállalatok miatt a kaliforniai metropolisz megélhetési költségeit az évek alatt feltornázták, és ezt követte a fizetések emelkedése is. Ha bárhonnan lehet dolgozni, miért ne egy olcsóbb kisvárosból tegye a munkavállaló? – így szólt az okoskodás. Mára ezzel ellentétes gyakorlat is megvalósult: dolgozhatsz bárhonnan, de a béred nem a lakóhelyed költségei szerint alakul (csökken) majd.
Ráadásul a vállalatok ezentúl a világ tehetségeiből is válogathatnak, akiknek nem feltétlenül kell az USA-ba költözniük, és például az amerikai egészségbiztosításra költeniük.
A home office pozitív hatása
Bár ma már világosan látjuk, hogy az állandó videomeeting kiégéshez, fáradtsághoz vezet, ezen többféle módon próbálnak javítani a cégek.
Először is, a „work from home” intézménye lassan átcsúszik a „work from anywhere” gyakorlatába. Ha megvan a technológia, a céges policy engedélyezi, akkor ugyan ki gátolná meg az embereket, hogy igazán távoli, egzotikus helyről dolgozzanak? Így került be a hírekbe például a csodaszép tengerpartjáról híres Barbados is, melynek döntéshozói a tehetősebb munkavállalók áttelepülését támogatják.
A kollaboratív, online megvalósuló munkavégzés startupok tucatjainak hozott tőkeemelést és -befektetést. Ennek leghíresebb példája a Zoom népszerűsége, de lassan egyre több cég jelenik meg ezen a piacon. Vannak például olyanok, amelyek virtuálisan, játékprogramhoz hasonlóan próbálják az irodai életet szimulálni, sőt, a már említett, a videomeetingek okozta mentális problémát újonnan telefonkonferenciás alkalmazásokkal akarják sokan kiküszöbölni.
A HR-folyamat rengeteg eleme – például toborzás, kiválasztás, onboarding, képzés – jelenik meg digitális „kiadásban”, és még csak a folyamat elején tartunk.
A tömeges és heti több napot jelentő home office hatására az a szokás is erősödni látszik, hogy a cégek évente egy nagy, közös céges napot tartanak – és ilyenkor mindenki személyesen is megjelenik, hogy az összetartozást ne csak szoftverekkel élje át.